#25. Kritika ~ Üzenem...

Egy újabb kritikát hoztam, most azonban Kertész Kinga részére, az Üzenem... című blogjához. 

Aláfestő zene:

Little Mix - Little me

Első benyomás:

Szép, letisztult design, ami nem túl giccses, amit minden második blogon tapasztalhatunk, nem kódos, de mégis szép. A címmel együtt ez is megfogott. Üzenem... És itt jön be a kérdés: Mit üzenek? És kinek? Olyan címet választottál, ami nem hagyja nyugodni az embert. Komolyan! Engem sem. Felcsigázod vele az emberek érdeklődését. Nem tudom, hogy hogy jutott eszedbe, de eltaláltad. Sok írónak, ha nem az összesnek, a történet ugrik be, hogy "Akkor én ezt megírom. Oké, de mi legyen a címe, ami ne sablonos?" Komolyan, ezért nagyon csodállak. Szerintem a későbbiekben ki fog derülni, hogy nem csak ezért csodálhatlak. 

Szóval a feliratkozók számától és a rengeteg ajánlásoktól eltekintve, én a kinézet után, valljuk be, blogot a kinézet alapján kezdünk el, legalábbis sokan, csak gondolj bele. szívesen kezdtem neki.

Amúgy már fel vagyok iratkozva, mert olvastam bele már, de úgy elölről nem volt még alkalmam elkezdeni. Na most pótolom! :)

5/5

Fejléc:

Láttam már ennél szebb munkát, de a színei nagyon tetszenek! Bár a lány háttere nem nagyon illik ide. És nekem még nagyon szúrja a szemem a kis kockákon lévő L, O, V betűk, amik halványak, de attól még benne vannak a lány fejében, arról nem is beszélve, hogy az E lemaradt. Még egy pár textúrát hiányolok róla, de az, hogy a papír és a toll rajta van, az nagyon tetszik, főleg, hogy ezzel rá is lehet hangolódni a történetre, hiszen Üzenem... és ahhoz papírra és íróeszközre is van szükségem. Jó, most már e-mailt vagy SMS-t is írhatsz, de sokkal aranyosabb a kézírással írott levél, nem?  Aztán egy másik textúrát is kiemelnék, mégpedig a rétet a rengeteg pitypanggal. Azt érzem vele kapcsolatban, mintha egy kicsit kívülálló lenne. 

De a betűtípus nagyon tetszik! 

Bár ezt szerintem feleslegesen írom le, mert nem fogod emiatt a pár sor miatt lecserélni.

5/4

Design:

Erre találták ki azt a kifejezést, hogy egyszerű, de nagyszerű. Egyedül a közvélemény-kutatásokkal van a bajom. Az ilyen típusú kérdésektől a falnak megyek, komolyan! De legalább nem a "Hogy tetszik a blog?" kategória, ami a legrosszabb. Erről most nem tartanék kiselőadást, mert minden második blognál elmondom.  Hanem a "Jöjjön a következő rész? Várjátok már?" kategóriába sorolnám. Persze te nem így tetted fel az olvasóidnak a kérdést, de ez volt a lényege. Drágaságom! Ha van ihleted, írsz. Ennyire egyszerű. Van írói szabadságod, nem kell mások elvárásai szerint élned. Mi van, ha azt mondanák, hogy menj a francba, szar a blogod? Abbahagynád? Persze nem fogják, de mi lenne ha mégis? Magadnak írsz, és úgy, ahogy te szeretnéd :) Tartsd észben! A másik... "Minek örülnél a legjobban?" Nincs hozzáfűzni valóm, csak amit az előbb is leírtam. És az utolsó: "Miért nem írod le a véleményed, mikor úgy szeretném hallani a szavaidat?" Nem mondom, hogy nem hízelgő, mert az. De ha egyszerűen nem ír véleményt, akkor nem ír. De azért van egy olyan közvélemény-kutatás, aminek nem vagyok ellenére. Ami segíthet összehozni az írót az olvasóval. Bár ezt nem olyan résznél, ahol egyértelmű a válasz, hanem ahol felmerülhet több lehetőség is.  Ahol a történetre kérdezünk rá, hogy az olvasó szerint mi fog történni. Így te is megtudod, hogy mennyire kiszámítható a történeted. Nem biztos, hogy jól érzem, de nem lehet, hogy egy kicsit önbizalom hiányos vagy?  Én a fent említett hármat kivenném, mert teljesen felesleges. 

Nem kell vele foglalkozni.

Még a chat-re térnék egy kicsit rá, de abban sincs sok kivetnivaló, csak az alja. Miért fehér?? Lehetett volna ugyanúgy átlátszó!!! Így sokkal csúnyább... És egy kicsit feljebb is vinném, még a társoldalak és az archívum fölé.

Nagyon örülök, hogy végre egy blog, ahol van "Fejezetek" menüpont!!! Nem is tudod, hány helyen nincs, és hogy én ezeken mennyire ki tudok akadni. Ám maradt itt egy aprócska baki, amit kérlek javíts az érdekedben. Nincsenek benne végig a fejezetek. A nyolcadik nap után "végetért" a történet, pedig látom az archívumban, hogy már a tizennegyedik napnál tartasz. A többire vissza kell tekernie az olvasónak? Kérdem én. 

"A történet..." részhez beírhattad volna a nevedet, mint a blog szerzője és annak a nevét, aki a fejlécet csinálta, mert látom, hogy nem saját. Valamint, hogy milyen témájú is a történet, amit írsz. 

És van egy dolog, ami nagyon-nagyon tetszik. Mégpedig az idézet, amit a történetből emeltél ki. Nagyon tetszik! Elég furcsa lesz leírni, de mély érzéseket keltett bennem ez a pár sor. És eszméletlenül aranyos.

5/3

Fülszöveg, vagy inkább ajánló:

Nem tudom, hogy minek nevezzem. Igazából olyan, hogy megtudtunk a sztoriból egy kis részletet, de mégsem. A lényege megvan. Az iskoláról. Néhány momentumot megtudtunk belőle, de azt is kérdőjelesen, mint azt ahogy leírtad. Nem vagyok biztos benne, hogy miről szól. Sőt, teljes sötétség. Sokat hallottam a blogodról, és nem is kell mondanom, de rengeteg jót, így nagyon szerettem volna már elkezdeni olvasni, de most elgondolkodtam azon, hogyha most  találtam volna rá, akkor is ilyen lelkesen kezdtem volna neki? Ezalapján, amit ebben a szakaszban olvashattam, nekiveselkednék? Őszintén? Nem tudom. A vége szól leginkább a történetről, az eleje leginkább rólad. 

Írj bele több mindent a történetről!!!

5/2

Prológus:

Meg kell mondanom, nem épp egy szokványos kezdés. Mindenki más, aki egy iskoláról ír, a tanév elejével kezdi, de te kitörsz a hámból, és azt mondod: Nem, én az évzáróval kezdem. Számomra ez is mutatja, hogy nem lesz egy hétköznapi történet. 

Az egészet belengi valakinek a hiánya, akinek a kilétét még nagy homály fedi, amivel vonzod az olvasó érdeklődését. De nem értem, hogy mik azok a középen lévő hozzászólások. Néha úgy éreztem, hogy ezt a lány gondolja, néha meg úgy, hogy az a személy, akit keres. Ez benne egy kicsit zavaró és számomra érthetetlen volt. Olyan érzés volt, mintha kihúzna a szövegből, aztán ha tovább olvasom visszatérek, de aztén megint jön egy ilyen sor, ismét kihúz a történetből. Tudom, ez elég hülyén hangzik....

De a fogalmazásod és a stílusod nagyon jó. Tényleg, látszik rajta, hogy tehetséges vagy. Ehhez nem tudok többet hozzáfűzni, maximum a kinézetéhez, hogy az egész dőlt betűvel van írva, ami engem eléggé zavart. Lehettek volna csak azok a köztes "beszólogatások" dőlttel. Szerintem úgy sokkal jobb lenne. Remélem a többi nem lesz végig dőlttel.

5/4

Történet:

Whu. Először is megnyugodtam, hogy nincs az egész dőlttel írva. Időhiány miatt nem olvastam végig az összes eddig megírt fejezetet, csak az első napot.

A történet egy huszanéves, pszichológus hallgató lányról szól, akit Lilinek hívnak. Mikor megy a vizsgájára, a buszmegállóban talál egy pendrive-ot a sárban, így felveszi. Elhatározta, hogy biztos nem tartja meg, de a kíváncsiság nála is győzött, így megnézte, mit is rejtegethet az adathordozó. Egy fiatal lány életét. A titokzatos, idegen lány elmeséli a szerelmi történetét egy bizonyos fiúval, aki nem szerette. Vagy a végén kiderül, hogy mégis szerette, csak egyikük pucájában se volt vér, hogy ezt közölje a másikkal? Igen, a fiúk tipikusan ilyenek... Aztán Lili elhatározza, hogy megkeresi a lányt, aki mindezt írta. De sikerrel jár majd?

Az első fejezetek egyikében megtudhatjuk, hogy a Prológus kinek a szemszögéből is van írva. Egészen meglepett...

Bevallom őszintén, nekem nagyon tetszik eddig. Egyedi, a történet nem is gyorsan, de nem is lassan halad a maga útján. Sok blogger/bloggerina nem tudja így időzíteni a dolgokat, és már a második fejezetben összehozza a két főszereplőt, aztán a harmadikban már az ágyban kötnek ki, de ez igazából mellékes. Tetszik, hogy nem egy nap, egy fejezet, hanem még a napok is részekre vannak osztva, és így az egész történet is részletesebben, tisztábban van a szemünk előtt. 

Sajnálom, nem tudok sok mindent hozzáfűzni ehhez, mert nagyon jól csinálod, ezen nincs mit köntörfalazni. És ezt mások is látják.

Ráadásul nagyon passzol a mai napomhoz, mivel teljesen együtt tudok érezni a dokumentokat író lánnyal így Valentin napon. De az már az én saját történetem...Csináljak belőle egy pendrive-ot? :o 

Nagyon tetszett! Imádom! Nem biztos, hogy ma folytatni fogom, de valamikor időt szánok rá, és elolvasom!

5/5*

Helyesírás:

Összesen egy vesszőhibát találtam benne. De ezt is csak azért vettem észre, mert a kritikusok dolga, hogy még a kákán is csomót keressenek :D

5/5

Összpontszám: 35/28

Köszi, ha megfogadod a tanácsaimat, ha meg nem, akkor így jártam.

További jó blogolást! :)

És remélem, hogy nem bántottalak meg semmivel :)