2015. július 29.

De jó is volt...

Minimum 6-8 alkalommal kezdtem el írni ezt a búcsúszöveget, amit már minimum két hete meg kellett volna tennem. Egyszerűen nem tudom, hogy mit írjak. Ez az öt hónap volt életem egyik legszebb szakasza, viszont bekopogott az ajtómon egy jobbnak és szebbnek ígérkező dolog - közben ez be is bizonyosodott. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez az öt hónap, amit a Blueberries-nél töltöttem, nem volt jó. Mert nagyon is jó volt, a legjobb. de hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez a lehetőség, ami által Németországba költözhettem és itt dolgozhatok, fel sem ér az elmúlt öt hónaphoz. 
De mondhatjátok, hogy egy költözés nem ok arra, hogy elhagyjak egy összetartó csapatot. Igaz, egy költözés nem foglalja magába ezt. Viszont nem volt már így sem időm és most, hogy kiköltöztem, még kevesebb lett. A tíz évnyi német nyelv tanulása ilyenkor nagyjából többet árt, mint használ. Egyszóval kitölti minden percem az ideköltözésem és a velejáró felfordulás. 
A többiekkel egyébként nem haragban váltunk el, aminek a legjobban örülök a távozásommal kapcsolatban. 

A jövőben...

Ami engem és a blogvilágot illeti, nem hagyom itt. Itt maradok és lassan, de biztosan alakítom a blogom, ahol minden irományom megtalálható lesz. Összevonom minden blogspot-os blogom, mert könnyebb egy helyre koncentrálni. 
A design készítésről pedig már csak annyit, hogy nem hagyom abba, de már semmilyen formában nem tudtok tőlem rendelni. Ez mind a kiszámíthatatlan időbeosztásom miatt van. Ja, meg persze a párkapcsolatomnak is köszönhető. Az előbbit sajnálom, az utóbbit már nem annyira. :)

Örülök, hogy részese lehettem ennek a csodának és szerezhettem pár barátot, még ha a távolság - vagy a névtelenség megtartása - végett az internetes kapcsolattartás maradt meg. 

A jelenlegi egyetlen elérhetőségem:

X


Illetve a közeljövőben megnyitásra kerülő blogom linkje:

X


Ölel és puszil mindenkit, 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése