Sziasztok! Ma egy újabb elkészült kritikával jelentkezem, ami ezúttal Swarley A 70. viadal című történetéről íródott. A blog linkjét lejjebb megtaláljátok! :)
 |
| A 70. viadal |
Fejléc:
A fejléc hangulata már első ránézésre is nagyon megtetszett. Én személy szerint nagyon szeretem a THG-t, és véleményem szerint a fejléc egészen jól idézi magát a történetet. Szerkesztőtársam, Serena Sinclair csodálatos munkát végzett mind a fejléccel, mind a designnal, így azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom.
10/10
Design:
Ahogy az előbb is említettem, a design csak úgy, ahogy a fejléc is, hozzáértő kezek munkáját dicséri. A színvilág gyönyörű, a bejegyzések és a modulok kinézete kifogástalan, nekem mégis talán a menüsor tetszik mind közül a legjobban. Azt hiszem, dicséreten kívül nem sok mást tudnék mondani, így hagyom, hogy a pontozás beszéljen helyettem.
10/10
Történet:
Érdeklődve álltam neki a történet olvasásának, nagyon kíváncsi voltam, mit is rejt maga mögött ez a cím. Persze mint mondtam, ismerem a THG sorozatot, és imádom is, éppen ezért eleinte kicsit túlságosan is kritikus szemmel olvasgattam a fejezeteket. Azonban csak kellemes csalódás ért.
Már alapjában véve az írásmódod is megfogott, ami egészen különleges módon idézi fel előttem az olvasottakat. A fejezeteket ugyan néha-néha kicsit rövidnek találtam, de a cselekmény letisztult vezetése mellett ez nem nagy hiba. A prológustól kezdve fokozatosan vezeted az olvasó figyelmét egészen a Viadalig, ami miatt a szöveg által kiváltott érzelmek is egyre hatalmasodnak. Brozasztóan tetszik, hogy amikor egy-egy megható, izgalmas vagy mélységesen szomorú jelenetet olvasok, egészen pontosan átérzem a fájdalmat, a bánatot. Nagyon jól átjönnek a szereplők tulajdonságai, ezzel életszerűvé téve őket.
Őszintén szólva minden fejezet a kedvencemmé vált, ami a Viadalt írja le. Vannak köztük inkább epizódjellegű részek is, azonban ezeknek is nagy szerepük van - Annie visszaemlékezéseiből, gondolataiból ismeri meg az olvasó a lány egyes tulajdonságait. A történet fordulatai szintén egészen különös módon vannak leírva - az ezek által elhatalmasodó izgalom majdhogynem olyan, mint a filmnézéskor a képek által keltett feszültség. A lényegre törő leírásoknak köszönhetően képekre sem volt nagyon szükség, a szöveg olvasása közben pontosan magam elé tudtam képzelni az egyes szereplők arcát, vagy a helyszínt, a környezetet. Tudom, hogy még közel sincs vége a történetnek, mégis az összes fejezet, elejétől a végéig tartogat valamit az olvasó számára. A szereplők megismertetése tökéletes, az események felépítése és a szövegben rejlő leírások szintén. Én személy szerint egyetlen cselekménybeli hibát sem találtam benne, így azt hiszem, jogosan adom meg a maximális tíz pontot.
10/10
Helyesírás:
Bár a történet csodálatos, az olvasása során ráakadtam egy-két helyesírási hibára, amire szeretném felhívni a figyelmed. Többször is láttam igeragozással kapcsolatos problémát, mégpedig azokat a bizonyos "ik"-es igéket. Nem tudom, hogy hallottál-e már erről a kifejezésről, azonban most kifejtem kicsit bővebben. Azokat az igéket, amik E/3. esetben 'ik'-re végződnek (pl. rejtőzik), E/1. személyben nem 'k', hanem 'm' végződéssel írunk (tehát nem "rejtőzök", hanem "rejtőzöm"). Nálad nem gyakori hiba, viszont többször is előfordult. Ugyanígy szembetalálkoztam pár vesszőhibával is - nagyon ügyelj rá, hogy mindig a mondatrész mefelelő részére helyezd a vesszőt, sokszor ugyanis nem, vagy éppen rossz helyre teszed ki. Emellett egyébként lenyűgöz, hogy a párbeszédeket például teljesen hibátlanul írod le, és tisztában vagy a legtöbb alapvető helyesírási szabállyal is. A feljebb említett kettő hiba a legfontosabb javítanivaló, amit találtam, érdemes lenne ezekre koncentrálni egy-két átolvasással a bejegyzés közzététele előtt.
5/4
Írásmód:
Feljebb is említettem már, azonban itt is megjegyezném - nagyon tetszik az írásmódod! Amellett, hogy minden jelentős érzelem átjön benne, egyáltalán nem zavaros és könnyen megérthető. Sok helyen az a probléma, hogy túlságosan tömör, egyszerű mondatok építik fel a szöveget, máshol minden sor túl van cifrázva - itt azonban kellőképpen hosszú mondatokat olvastam. A jelen idejű cselekmény először fel sem tűnt, sőt úgy éreztem, így tökéletes a szöveg - múlt időben talán egészen más lenne. Mindenesetre nagyon könnyen rááll az olvasó agya a jelen idejű történet olvasására, amihez az összes fejezet alatt hűen ragaszkodtál; azaz egyszer sem váltottál át úgy múlt időbe, hogy az összezavart volna. Bár az általad fogalmazott mondatok tisztán érthetőek, és többségükben szép a megfogalmazásuk is, elő-előfordul pár tőmondatokból álló sor, amiben kevés a leírás. Nem nagy hiba, mégis érdemes odafigyelni rá.
5/4
Íráskép:
A szöveg kinézete mindenben passzol a történet és az írásmód minőségéhez - szép, letisztult képet ad (köszönhetően a sorkizártságnak), a helyes tagolás következtében rendezett, egyáltalán nem zavaros. A bekezdések szépen elválnak egymástól, a megfelelő helyeken következnek a nagyobb sorközök. A párbeszédek külalakja is tökéletes - pedig általában ezen a területen fordul elő a legtöbb hiba. A mondatvégi írásjelek, szóközök használatára szintén nem kell felhívnom a figyelmedet, hiszen ezekkel is teljes mértékben tisztában vagy. Hibátlan.
5/5
Összesen: 45/43
10/10
Design:
Ahogy az előbb is említettem, a design csak úgy, ahogy a fejléc is, hozzáértő kezek munkáját dicséri. A színvilág gyönyörű, a bejegyzések és a modulok kinézete kifogástalan, nekem mégis talán a menüsor tetszik mind közül a legjobban. Azt hiszem, dicséreten kívül nem sok mást tudnék mondani, így hagyom, hogy a pontozás beszéljen helyettem.
10/10
Történet:
Érdeklődve álltam neki a történet olvasásának, nagyon kíváncsi voltam, mit is rejt maga mögött ez a cím. Persze mint mondtam, ismerem a THG sorozatot, és imádom is, éppen ezért eleinte kicsit túlságosan is kritikus szemmel olvasgattam a fejezeteket. Azonban csak kellemes csalódás ért.
Már alapjában véve az írásmódod is megfogott, ami egészen különleges módon idézi fel előttem az olvasottakat. A fejezeteket ugyan néha-néha kicsit rövidnek találtam, de a cselekmény letisztult vezetése mellett ez nem nagy hiba. A prológustól kezdve fokozatosan vezeted az olvasó figyelmét egészen a Viadalig, ami miatt a szöveg által kiváltott érzelmek is egyre hatalmasodnak. Brozasztóan tetszik, hogy amikor egy-egy megható, izgalmas vagy mélységesen szomorú jelenetet olvasok, egészen pontosan átérzem a fájdalmat, a bánatot. Nagyon jól átjönnek a szereplők tulajdonságai, ezzel életszerűvé téve őket.
Őszintén szólva minden fejezet a kedvencemmé vált, ami a Viadalt írja le. Vannak köztük inkább epizódjellegű részek is, azonban ezeknek is nagy szerepük van - Annie visszaemlékezéseiből, gondolataiból ismeri meg az olvasó a lány egyes tulajdonságait. A történet fordulatai szintén egészen különös módon vannak leírva - az ezek által elhatalmasodó izgalom majdhogynem olyan, mint a filmnézéskor a képek által keltett feszültség. A lényegre törő leírásoknak köszönhetően képekre sem volt nagyon szükség, a szöveg olvasása közben pontosan magam elé tudtam képzelni az egyes szereplők arcát, vagy a helyszínt, a környezetet. Tudom, hogy még közel sincs vége a történetnek, mégis az összes fejezet, elejétől a végéig tartogat valamit az olvasó számára. A szereplők megismertetése tökéletes, az események felépítése és a szövegben rejlő leírások szintén. Én személy szerint egyetlen cselekménybeli hibát sem találtam benne, így azt hiszem, jogosan adom meg a maximális tíz pontot.
10/10
Helyesírás:
Bár a történet csodálatos, az olvasása során ráakadtam egy-két helyesírási hibára, amire szeretném felhívni a figyelmed. Többször is láttam igeragozással kapcsolatos problémát, mégpedig azokat a bizonyos "ik"-es igéket. Nem tudom, hogy hallottál-e már erről a kifejezésről, azonban most kifejtem kicsit bővebben. Azokat az igéket, amik E/3. esetben 'ik'-re végződnek (pl. rejtőzik), E/1. személyben nem 'k', hanem 'm' végződéssel írunk (tehát nem "rejtőzök", hanem "rejtőzöm"). Nálad nem gyakori hiba, viszont többször is előfordult. Ugyanígy szembetalálkoztam pár vesszőhibával is - nagyon ügyelj rá, hogy mindig a mondatrész mefelelő részére helyezd a vesszőt, sokszor ugyanis nem, vagy éppen rossz helyre teszed ki. Emellett egyébként lenyűgöz, hogy a párbeszédeket például teljesen hibátlanul írod le, és tisztában vagy a legtöbb alapvető helyesírási szabállyal is. A feljebb említett kettő hiba a legfontosabb javítanivaló, amit találtam, érdemes lenne ezekre koncentrálni egy-két átolvasással a bejegyzés közzététele előtt.
5/4
Írásmód:
Feljebb is említettem már, azonban itt is megjegyezném - nagyon tetszik az írásmódod! Amellett, hogy minden jelentős érzelem átjön benne, egyáltalán nem zavaros és könnyen megérthető. Sok helyen az a probléma, hogy túlságosan tömör, egyszerű mondatok építik fel a szöveget, máshol minden sor túl van cifrázva - itt azonban kellőképpen hosszú mondatokat olvastam. A jelen idejű cselekmény először fel sem tűnt, sőt úgy éreztem, így tökéletes a szöveg - múlt időben talán egészen más lenne. Mindenesetre nagyon könnyen rááll az olvasó agya a jelen idejű történet olvasására, amihez az összes fejezet alatt hűen ragaszkodtál; azaz egyszer sem váltottál át úgy múlt időbe, hogy az összezavart volna. Bár az általad fogalmazott mondatok tisztán érthetőek, és többségükben szép a megfogalmazásuk is, elő-előfordul pár tőmondatokból álló sor, amiben kevés a leírás. Nem nagy hiba, mégis érdemes odafigyelni rá.
5/4
Íráskép:
A szöveg kinézete mindenben passzol a történet és az írásmód minőségéhez - szép, letisztult képet ad (köszönhetően a sorkizártságnak), a helyes tagolás következtében rendezett, egyáltalán nem zavaros. A bekezdések szépen elválnak egymástól, a megfelelő helyeken következnek a nagyobb sorközök. A párbeszédek külalakja is tökéletes - pedig általában ezen a területen fordul elő a legtöbb hiba. A mondatvégi írásjelek, szóközök használatára szintén nem kell felhívnom a figyelmedet, hiszen ezekkel is teljes mértékben tisztában vagy. Hibátlan.
5/5
Összesen: 45/43
Szia!
VálaszTörlésSzeretném megköszönni, hogy időt szakítottál a blogomra, és azt is, hogy ilyen részletes kritikát írtál róla. El sem tudom mondani, mennyire jól esett olvasni a soraidat, örülök, hogy a történet elnyerte a tetszésedet.
Sajnos a helyesírás sosem volt az erősségem, próbálom fejleszteni magam, de még sokat kell tanulnom e téren. Az általad kiemelt hibákra mostantól még jobban figyelni fogok, valamint megpróbálom elkerülni a tőmondatok használatát is.
Még egyszer szeretném megköszönni a kritikát. :)
Swarley