18. Kritika - Tiszta szívből gyűlöllek

http://tisztaszivbolgyulollek.blogspot.hu/

Kinézet:

Fejléc:

Egyszerűen gyönyörű! Átadja az egész blog hangulatát, és látszik, hogy foglalkoztak vele, nem pedig egy-két perc alatt összedobták.

A színpárosítás megfelelően el lett találva, ezek a kék árnyalatok remekül harmonizálnak a feketével, valamint a pirossal.

Nem túl zsúfolt, mégsem üres, szóval tökéletes. Nagyon tetszik, hogy a két szereplő arca össze lett szerkesztve – bár kettejük arcának a színével kicsit még bajlódtam volna a helyedben. Ötletes, hogy egy háromszög alakba van rendezve az egész, így mutatós, valamint a nyakuknál is van valami textúra, ami elképesztően jól néz ki.

A feliratnak ennél jobb helyet nem is találhattál volna, amint látom teljesen a designhez van igazítva. Profi munkába nem tudok belekötni, így ezért lesz ilyen rövid a design rész, remélem megérted.

Design:

Hogy őszinte legyek, ez már nem tetszik annyira, mint a fejléced. Ne érts félre, fantasztikus ez is, csak itt már tudok kiemelni hibákat.

Általában nem tetszenek az olyan designek, ahol mindkét oldalon van modulsáv, itt azonban kifejezetten bejön. A fekete és piros kombináció fantasztikus az egészhez, és ahogy elnézem, minden modul a helyén van.

A ’Mi’ oldalon a képek rendezettek – méghozzá gyönyörűek – és ahogy elnézem mindenkit kiraktál, aki szükséges. A fejezetek modul, mint naplóm, kreatív, és a prológusnak is szántál helyet, amit viszont nem értek, hogy miért screenshotolva lett egy gmailes levél. Lehet, hogy világos lesz, amint a történetedbe is belekezdek, de jelenleg nem értem az okát.

Mielőtt belekezdtem, azt hittem itt emelhetek ki hibákat, mint említettem, de úgy látszik mégsem. Csodálatos a design, nagyon tehetséges vagy!

5/5

Történet:

Manapság nagyon ritkák a magyar címes és neves blogok. Kár tagadnom, régebben nagyon nem szerettem az ilyeneket, de mostanában annyira megfogyatkoztak, hogy felragyog a szemem, amikor meglátok egyet. És még jobban örülök neki, hogy igazi magyar neveket választottál, mint Apolka Kíra és Marcell – mellesleg már értem a gmailes prológust J .

Maradjunk a szereplőknél. Eddig még nincs fent annyi fejezet, hogy megfelelően bíráljam őket, azonban annyit látok, hogy a karakterek szépen ki vannak dolgozva, mindenkinek meg van a saját személyisége. Általában nehezemre esik azonosulni egy főszereplővel, legyen szó könyvről vagy blogról, és itt sem sikerült teljes mértékben átéreznem a helyzetét. Tény s való, hogy remekül leírod az érzéseit, számomra egy kicsit még mindig távoli, és ahogy látom, inkább a cselekményekre, mintsem az érzésekre koncentrál a történet. Valamint, ez is a szereplőkhöz tartozik, azt hiszem, hogy szépen le van vezetve, hogyan változtatnak meg egy személyiséget akarat, vagy tudat nélkül. 

A történeteden látszik, hogy tudatosan írsz, visszatérsz dolgokhoz, és egyfajta rejtélyességet is viszel a cselekménybe. Gondolom a fejedben már kerek a történet, és minden a helyén van – legalábbis a történetedből ez mutatkozik, ami profi munkára vall. 

A történet alapötlete egyedi és nem könnyű. Azért bátorság kellett ahhoz, hogy belekezdj egy ilyen blogba – nem, nem azért mert rossz témát fogalmaz meg – hiszen általában a legjobb irományok átéléssel születnek. Ezt az ötletet pedig, magamból kiindulva nem sokan szeretnék átélni, így én rosszul érezném magam egy ilyen szereplő bőrében. Olvasni természetesen szeretem az effajta könyveket és blogokat, hiszen gazdagodik a tudásom, és ha valami mesésen van leírva, valamint átéléssel íródott, azt mindig szívesen olvasom. 

Mi tagadás, vannak ilyen témát feldolgozó blogok, amik aztán átfordulnak egy kicsit betegesebb irányba. Például Stockholm szindrómába kerül, és beleszeret az elrablóba – bár ezek inkább a Harry Styles, Justin Bieber fanfictionokre jellemzők. Örültem, mikor olvastam az egyik blogos csoportban, hogy ennek már a címe is arról árulkodik, hogy ezúttal minden más lesz. Ennek már csak azért is örülök, mert egy olyan lány személyébe képtelen lennék beleképzelni magam, aki szerelmet kezd érezni elrablója – megerőszakolója – iránt.

általában megijedek, ha naplós blogokkal kerülök szembe. Azért is, mert ezek érzelmekre koncentrálódnak – amiket nagyon szeretek, viszont! Én betegesen szeretem a tájleírásokat, ha szép, kerek és összefüggő mondatokat olvashatok. Féltem, hogy ez itt most elmarad, s egy kisebb beletörődéssel kezdtem bele, azonban kellemeset csalódtam. A szókincsed gazdag, amiből arra következtetek, hogy sokat olvasol, valamint a mondatok formailag, és nyelvtanilag is helyesek. Helyesírási hibákból nagyon kevés volt, alig akadt egy kettő – ezek nagy része is csak elütésből származik. Egy író tollával írsz, mély beleéléssel. 

Tehát a történeted egyedi, és minden szempontból tökéletes – legalábbis számomra.
5/5

Sajnálom, hogy a kritikád ilyen rövidre sikeredett, de jó blogról nehéz kritikát írnom. További sok sikert és jó blogolástJ