#17 Kritika ~ Jade

Nos, elég sokáig tartott, mire meghoztam a következő kritikát, de mivel jó hosszú lett, remélem megérte várni rá! ^^

A következő alanyom BR Cat blogja, amely a Jade nevet viseli.

Fejléc/design/összhatás:
Tekintve, hogy a design és minden ilyen hasonló a BD csapat munkája, így azt nem értékelem ezúttal, szóval kezdjük is az alapötlettel.

Azt viszont ide beszúrnám, hogy a fejezeteknél csak a harmadik fejezetig vannak berakva az egyes részek, kérlek ezt bővítsd ki, mert így vissza kell keresgetnem az előző fejezeteket.

Valamint a szöveget tedd sorkizárttá, mert nagyon zavaró, rontanak az összképen.

Alapötlet: Ezt ugyebár mindig a prológus és a fülszöveg alapján ítélem meg. Akkor kezdjük a fülszöveggel. Nem tudom, te írtad-e, mindenesetre nekem nagyon tetszik, sokan nem tudnak összedobni egy jó kis fülszöveget, hiszen valljuk be, nehéz tíz mondatba sűríteni egy egész történetet. Itt viszont remekül meg van oldva, nem mond el túl sokat, de túl keveset se, éppen annyit sejtet, mint amennyit egy ilyen sztoritól elvárnánk. Bár én sosem voltam az a típus, aki szereti ezt a bosszúszomjas dolgot, szerintem a bosszú értelmetlen, de még az én érdeklődésemet is sikerült felkeltened vele.

Akkor most jöjjön a prológus. Azt hiszem egy jó szavam van rá: figyelemfelkeltő. Olvasom, olvasom, és arra gondolok: Mi a jó fészkes fene folyik itt? Mármint jönnek az ismeretlen szavak (naku) és hasonlók. Félre értés ne essék, nekem tetszett (a maga morbid módján), csak éppenséggel semmit nem értettem. De hát, végül is ilyen a jó prológus, nem? Arra ösztönöz, hogy tovább olvassak.

15/14 (azért a mínusz, mert szinte semmit sem tudtam meg arról, milyen történetre számíthatok)

Megvalósítás: Hát akkor haladjunk sorban. Az első fejezetben nagyobb volt a káosz, mint az prológusban, pedig azt hittem, azt nem lehet felülmúlni. Miért menekül a lány, hova, mibe ugrál és még sorolhatnám. Arra sikerült rájönnöm, hogy egy másik világban és valószínűleg korban (vontam le a következtetést a kardokból és a nyilakból) játszódik. Tetszenek az elképzeléseid a különböző lényekről, nagyon érdekes olvasni. Azt hiszem mást nem igazán tudok írni róla, mert teljesen homályos az egész. (Megj.: A Kenshin névről az egyik kedvenc mangám ugrik be. Egyébként nagyon jó kis nevek vannak benne.)

A második fejezet elején a lányt se szó, se beszéd tömlöcbe vetik. Miért? Azt sem tudják kicsoda, micsoda.  Meg minek van ott az a sok lény? Ezt a későbbiekben sem magyaráztad meg, mintha ez a szál csak úgy eltűnt volna. Aztán újabb hirtelen páli fordulat és a lány szabadon mászkál a hajón. Na, döntsék már el, hogy jó avagy rossz! Ügyelj kicsit jobban arra, hogy ne legyenek ilyen váltások, mert bezavarják az olvasót. Kíváncsi vagyok, hogy a csaj micsoda, átmegy a falon, kommunikál gondolatban… tipikusan olyannak tűnik, aki mindenben jó és tökéletes, de remélem Jade nem ilyen, különben a falnak megyek majd tőle. Volt Draconak egy megszólalása, hogy segíteni szeretne a lánynak. Miért? Hiszen nem is ismeri. Sőt, honnan tudja, hogy baja van egyáltalán? Kissé logikátlan. Valamint furcsa volt, hogy ilyen hamar jó barátok lettek, én nem igazán haverkodnék azzal, aki először tömlöcbe dobott. Legalábbis ilyen hamar biztos nem. Csak úgy hipp-hopp megmentik egymást. Na, igen… Ugyebár Jade levegőt ad át Kenshinnek. De a levegő, amit kifújunk nem szén-dioxid? Mert azzal ugyan nem megy sokra. Szóval voltak dolgok, amik nem stimmeltek, de a csatajelenet nagyon tetszett, azt igazán remek volt olvasni.

A harmadik fejezet elején RENGETEG a leírás. Máshol az a baj, hogy túl kevés, de neked már szinte túl sok. Nagyon szépek a leírásaid, de túl sok. Nem kell mindent ilyen részletesen leírni, azt hittem elalszok a suliban, mikor olvastam. Amikor belépett a különös terembe (hálóruhában!), akkor nagyon furcsa volt számomra, hogy csak úgy egy ültő helyében megtanulja mind a tizenhárom nevet. Nagyon frappáns nevek voltak, igazán egyedinek tűnő karakterekkel, de nagyon jó memóriája lehet, hogy már rögtön első bemutatásra mindenkit megjegyzett. Furcsa volt továbbá, hogy az egyik hölgy nadrágban volt, de mégsem szólalt fel senki, vagy gondolta azt magában, hogy „Jézusom, nő létére hogy öltözik?”Ami korrajzot te megadtál, így lett volna a normális. Kérlek valahova, valamikor írd meg, milyen a kor, melyet elképzeltél, mert így nagyon furcsa. Másik… azt írtad füstös smink. Tudtommal ez a stílus most divat, nem hiszem, hogy régen ilyen pontosan, precízen festettek volna, pláne nem az úrihölgyek, ők nem nagyon festették magukat. Ami jó pont volt, hogy több mindent megtudhattunk a lány világáról, honnan jött, vagy micsoda, de így is van még rengeteg tisztázatlan kérdésem.

A negyedik fejezet elején egy kis Jade-Draco jelenetnek lehetünk a szemtanúi, ami nekem nagyon tetszett, aranyosak voltak, de van egy olyan érzésem, hogy nem igen folytattál még le komoly beszélgetést egy idősebb férfival. (Ha tévednék, akkor sajnálom.) Ugyanis, aki bőven húsz felett van, az nem ugrándozik, akár egy kislány és néz nagy, kölyökkutya szemekkel egy szinte vadidegen lányra. Kicsit homoszexuális hatása volt, de gondolom a nemi hovatartozása nem kérdéses nála. Aztán itt van Dimitri. Nem tetszik. Nem tudok kiigazodni rajta, néhol arrogáns bunkó, máskor egy cukipofa. Előre érzem, hogy ebből szerelmi háromszög lesz. Csak a pech az, hogy gyűlölöm a szerelmi háromszögeket, szerintem a valódi életben nincsenek igazi szerelmi sokszögek. Ha egy nő szeret egy férfit, akkor nem zúg bele egy másikba. Nem szerette igazán az elsőt, különben sosem szerette volna meg a másodikat. Pont.

Ugyebár én öt fejezetig olvasok (ezért jó, ha kezdőként hozzám fordultok), nekem ennyi pont elég, hogy eldöntsem, tovább olvassam-e a sztorit, avagy sem. Szóval ebben a fejezetben nem tetszett Draco pökhendi viselkedése, mikor nekitámadt Dimitrinek. Mint Rómeó, egy vad, szerelmes hős, esztelenül ment neki mindennek. Nem illet hozzá. Reméltem, hogy ezt a régi poént kihagyod, mert nem szeretem, mikor ezeket a sablonos dolgokat elsütik, de mivel ez volt az első ilyen, így elnézem. Amikor Jade lefelé bucskázott a lépcsőn, arra gondoltam, miért nem törte már ki a nyakát? Vagy törte el a lábát vagy akármi? Én egyszer gurultam négy lépcsőfokot és agyrázkódásom lett és egy csomó zúzott csontom. Jadenek hogyhogy nem lett egy sebe sem? Ha már itt tartunk a tengeri csata után, ami anno még a második fejezetben volt súlyosan megsérült. Hogy gyógyult meg olyan hamar? Vagy valami szupernő, vagy pedig nem figyelsz a részletekre. Mind a kettő nagy hiba. Az utóbbi egyértelmű miért, az előbbi pedig azért, mert az olvasóknak nem szimpatikus egy olyan lány, aki mindenben tökéletes. A barlangban történtek eléggé megleptek. Nagyon zavarosan vagy képes fogalmazni és ez volt az egyetlen, ami miatt nehéz szívvel olvastam a történetet. Nem sok mindent értettem, kétszer-háromszor el kellett olvasnom, egy-egy részt, de sokszor így sem fogtam fel, miről van szó.

Értem én, hogy balladai homály, de ennyi? Rengeteg mindent nem tudunk meg, rengeteg dolog tűnik furcsának. Már az ötödik fejezetnél vagyunk, és azt sem tudtam meg, hány éves Jade. Vagy kik azok a nakuk? Miben mások? Mi ez a mondóka, amit szavaltak? Miért volt olyan különös az a néni a medállal? És egyáltalán miért volt a lány a Veremben? Miért dobja be oda az apja? Miért más, mint a többi? Mi történt ott? Sok. Túl sok a kérdés és ez elveszi a történet élvezhetőségét, pedig annyi mindent ki lehetne hozni ebből a sztoriból. Hiszen nem tudjuk milyen világban vagyunk, mik a szokások, vagy honnan tudnak az itteni emberek a Negyedik birodalomról?

Sajnálom, de ezek miatt nem tudtam úgy belemélyedni a történetbe.

15/11

Fogalmazás: Alapjában véve jól fogalmazol. Szépek a mondataid, gördülékenyen lehet olvasni a szöveget, ám vannak furcsa mondataid és szavaid. Bár a magyar mondatfelépítés korántsem olyan kötött, mint mondjuk az angol, de azért itt sem dobálhatjuk össze-vissza a szavakat, neked mégis voltak ilyenek, mintha random mód válogattál volna össze különböző szavakat. Kigyűjtöttem néhány dolgot, ami eléggé… furcsa volt.

(Az első fejezetben még annyira nem figyeltem fel ezekre, így onnan nem emelnék ki semmit.)

2. fejezet:

„…nyaka két oldalt felmetszve tündökölt.” --- Már meg ne haragudj, de ha valakit összevagdosnak, az mióta tündököl? Tündökölni a hét éves kislányok szoktak, mikor  egy színdarabot adnak elő az iskolában.

„…az egy, amit most tudtam” --- Szerintem inkább: az egyetlen, amit tudtam.

„emelintettem” --- Ó, ezt annyiszor használtad, hogy már az ötödik után a fejemet vertem a padba (suliban olvastam). Nagyon értelmetlen szó, és bár nyelvtanilag nem helyes, kérlek hanyagold ezt a szót. Általában arra használtad, mikor valaki felhúzta a szemöldökét. Szóval kérlek vagy azt írd, hogy felhúzta, vagy megemelte, vagy valami hasonlót.

„izé” --- Ez bár nyelvtanilag helyes szó, sokat is használjuk, de a korban, melyet alkottál, furán hatott.

„letapogattam a derekát” --- Esetleg megtapogattam. Letapogatni a ruhánkat szoktuk, ha idegesek vagyunk, vagy ha szoknyában sokáig ülünk, majd felállunk, és utána letapogatjuk.

3. fejezet:

„…fúj, ez de undorító” --- Ismételten helyes nyelvtanilag, de ugyanaz a bajom, mint az izével. Ez a nyávogós „fúj” szó nem illik a környezetbe.

„flegmáztam” --- Ezt egy 21. században játszódó történetben sem szívesen olvasom, nem hogy ebben a korban. Különben is, milyen szó az, hogy flegmáztam?

4. fejezet:

„Az édes illatok hamar megtalálták az orrom bejáratát.” --- Semmi helytelen nincs benne, szimplán csak furcsa. Bejárat? Mintha egy barlangról lenne szó…

„Nem értettem, hogy mi ez az igaz.” --- Vagy mi az igaz, vagy mi ez az egész. A kettő együtt nem stimmel.

5. fejezet:

„para helyzetben” --- Para? Megint olyan, mintha egy kamaszodó tinédzser szájából hangzana el. Nem illik a szövegkörnyezetbe.

„…azért azt sem tagadom, hogy nem vágtam pofon abban a pillanatban…” --- Wut? Igen, ez az egy értelmes szó jutott eszembe, mikor olvastam. Nagyon kacskaringós megfogalmazás arra, hogy lekevert neki egy sallert.

Ezek voltak azok, amelyeket kiemelnék, bár itt-ott voltak még érdekes mondataid vagy szavaid. Ezeken a hibákon kívül remekül írsz, nagyon jó a fogalmazásod, csak így tovább!

15/12

Párbeszéd: Itt sok mindent figyelembe veszek, először is főleg a helyesírást. Sajnos te is beleestél abba a hibába, melybe sokan mások, és én vagyok olyan buta, hogy ismét elmagyarázom.

„- Pedig muszáj lesz! – azzal elengedte a kötelet…”

Helyesen:

„- Pedig muszáj lesz! – Azzal elengedte a kötelet…”

Még egy:

"- Női-férfi örömökre - még mindig értetlenül néztem rá."

Helyesen:

"- Női-férfi örömökre. - Még mindig értetlenül néztem rá."

Ha a kötőjel utáni mondat önmagában is megállná a helyét (Még mindig értetlenül néztem rá.), akkor a kötőjel előtti mondat végére írásjelet teszünk (pont, felkiáltó jel), a kötőjel utáni szöveget pedig nagy betűvel kezdjük.

Amit következőnek megnézek, hogy a beszélgetés illik-e az adott illetők nevéhez és korához. Tekintve, hogy Jade és Draco korát nem árultad el, így nem tudom, hogy illik-e hozzájuk, csak Dimitriről tudjuk, hogy huszonöt körül van. Szerintem Draco néha túl lányosan szólal meg, Dimitri pedig a korához képest úgy beszél néhol, mint egy aggastyán. Persze lehet, a személyisége miatt, de mivel ez csak néha jellemző rá, így nem igazán tudom, melyik az igazi énje. Ami még érdekes volt számomra:

„- Nem kellene valakinek elkísérnie egy ismeretlen városban? – pillantottam hátra.”

Na, itt a férfi szólal meg, de olyan, mintha Jade beszélne azzal, hogy azt írtad: pillantottam. Olyan mintha a lány skizofrén lenne, nem tudom, érted-e.

Aztán illik-e az adott korhoz és társadalomhoz. Fentebb ugyebár említettem azt, ami nem igazán illik a korrajzba, mivel a társadalom kitalált, így ahhoz nem tudok mit hozzáfűzni.

Amit utoljára megnézek itt, hogy nem olyanok-e a párbeszédek, mintha egy olcsó, zs kategóriás szappanoperában társalogna Esmaralda és Juan Miguel.

„- Szeretlek Esmaralda, de sosem lehetünk egymáséi.”

És társai. Szerencsére nem igazán voltak ilyenek, bár néhány sablonos poén el lett sütve, de olyannyira ritkán, hogy ki sem írtam őket.

10/8

Leírás: Nagyon szépek a tájleírásaid, semmit nem hagysz ki, a fényeket, a színeket, a hangokat, az illatokat… A szoba leírások is nagyon jók, nem túl sok, de nem is túl kevés információt csöpögtetsz, minden pont megfelelő. De nagyon figyelj arra, hogy ne ess túlzásokba a leírásokat illetően, mert egy idő után könnyen elunja az ember.

A szereplőket is jól írod le, különösen a varázslényeket, nagyon tetszik, hogy mindenre kitérsz, nemcsak szem- és hajszínt írsz.

10/10

Szereplők: Úgy gondolom, eddig még csak három főszereplőd van, őket fogom jellemezni.

Jade: Nos, meg kell hogy valljam, nem mindig tudok rajta kiigazodni. Van, hogy kemény, mint a vídia, van, hogy lágy, mint száz fokon a vaj. Ami nagyon ellenszenves benne, az a döntésképtelensége. Keménynek akar látszani, de közben nem az. Van, hogy mindenkinek csak úgy beszólogat, de közben meg folyton pirulgat. Semmiféle jellemfejlődést nem látok nála, ami nagyon elszomorít, mert az első két fejezetben igazán szimpatikus szereplőnek tűnt, egy céltudatos, határozott lánynak, aki tudja, mit akar. Aztán a vége felé minden fiúval flörtöl, de közben nem tudja kiverni a fejéből Noah-t és lépten-nyomon pirulgat. Kérlek, legyen megint az a lány, aki harcol az igazságért és menekül a sorsa elől. Kérlek!

Draco: Mikor találkozott Jade-del, egy nagyon szimpatikus, férfias macsónak tűnt, aki közben a nők védelmezője, nem pedig az, aki porig alázza őket. A kis ismerkedésük során elsütött poénok (mikor orrba rúgták) nagyon tetszett, azt hittem ő majd egy jóképű, kedves, ámde harcias férfiú lesz. Aztán jött ez a verekedés Dimitrivel és azonnal szertefoszlott minden reményem egy jó kis férfi főszereplőt illetően. Olyan jól kezdted őt is, aztán pedig ezzel elrontottad.

Dimitri: Na, ő az, akit nem tudok hova tenni. Van, hogy csípem, mikor elsüt egy-egy jó kis poént (mikor például elkapta Jade-et, aki a lépcsőn zuhant lefele), de aztán jön valami beszólása vagy ízléstelen flörtölése, ami miatt rögtön a pokolba kívánom. Őt nem igazán tudtad elrontani, hiszen ő egy kiismerhetetlen figura, kissé rejtélyes, kissé morcos, kissé beszólogatós. Nem ismerjük valójában, de remélem ez megváltozik majd  későbbiekben.

10/7

Helyesírás: A történet nagy részében nincsenek hibák, néhány eltévedt vessző szokta keresgélni a helyét, és néhol rossz helyre csüccsen le, de alapjában véve nincsenek gondjaid vele. 

Vannak itt-ott elgépelések: „csaj eddig tartott” -> csak eddig tartott

Egybe-külön írás is van egy-két helyen: „korom fekete” -> koromfekete.

Szóismétlések: „…nekem eben az egészben nekem mi…”

Rosszul használt mondások: „…sóhajt hagyta el a torkomat.” -> sóhaj hagyta el a számat

Valamint jelen és múlt keverése: „vigyora még szélesebb lesz és a kezével körbe mutatott” -> vigyora még szélesebb lett és a kezével körbe mutatott.

De szerencsére ez csak elvétve, néhány helyen volt olvasható, a fent írtakon felül nem is nagyon találtam mást. Csak így tovább, de a leírtakra figyelj!

20/18

Összesítés: Nos, ennek a jó hosszú kritikának a végén jöjjön az összesítés. Bár úgy tűnik, kicsit szőrös szívű voltam, azonban mindez csak azért volt, mert ez egy nagyon jó blog, és nem szeretném, hogyha rossz útra tévednél. Nagyon jó lenne, ha visszatérnél az első két-három fejezet stílusára, mert nagyon jó volt azokat olvasni, szinte egy huzamban olvastam végig az egészet. Ne hagyd abba az írást, mert egy kis gyakorlással nagyon ügyes és tehetséges író lehetsz, és a fantáziád is irigylésre méltó. Csak így tovább!

Mivel a dizit nem értékeltem, így 25 ponttal kevesebb az alappontszám.

95/80